nem adom

Hogy adom-e, adjam-e vagy ne, végül nem adom, így nem adom, ha adom is, nem így adom.
Elfordulok, mennem kell, gurulok vagy inkább lebegek, miközben tekerek az ijedtségemen, az apró örömömön, ki-kicsúszik alólam a Hungária körút, Törökőrnél végképp elveszek, aztán egyszercsak Angyalföldön vagyok, itthon vagyok, és elképzelem, hogy nem ronthattam el semmit, majd lesz máshogy, biztonságosabb, hosszabb utakon.