Budapest éjjel. A sínek a sávok, a sínek és a sávok játszótér, a síneken vágtatsz, a sávok kacskaringók. Lámpák. Fényes neon a gödörből a Kálvinon, arany fények a Múzeum cukrászda előtt, a Rákóczi útra befér a fekete éjszaka az észrevétetlen pirosak és vészmadár sárgák közé, a Keleti előtt a fehér burkolatfesték ragyog, mint a hó. A Keleti. A se hideg, se meleg holdszínű fény a kék oszlopok között, a sötét bringavagon, a világos bringavagon, valami ki-kihagy a vezérlőkocsiban. A víztől csillogó fekete aszfalt a Rottenbiller utcán, az Izabella utca sötét házfalai, a körúton újra emberek színes ruhákban. Farkasvakság a Margit-hídon, a Margit körút űrpálya, az utcám barlang szája.
Mindezek fölött elidőzik, ellebeg valami édes nyugalom, hajnalban oszladozni kezd, de reggel még elkaphatod a frakkját, ha elég korán.
Mindezek fölött elidőzik, ellebeg valami édes nyugalom, hajnalban oszladozni kezd, de reggel még elkaphatod a frakkját, ha elég korán.
Jól néz ki a Kálvin, bírom azt a villamosmegállót.
ReplyDeleteAzt én is, csak sokat kell állni a villamos mögött.
ReplyDeletea Kálvin? sztem most nagyon csúnya szegény az építkezés mián
ReplyDeleteMoesko, szépen építkezni hogy lehet?
ReplyDeleteén nem mondtam, hogy lehet
ReplyDelete