2011/10/26
zautó pálya
Azt találtam mondani, hogy nem pálya a pálya, ha nincs rajta kocsink; nem az enyém a pálya, a zautó pálya, a zat-zat-zautó pálya.
2011/10/25
majdnem úgy
Azt álmodtam, hogy van egy kislányom, óvodás volt álmomban, ott tartottam a karomban. Aztán huzakodásba keveredtem a HáBenedekkel, és majdnem úgy fogtam meg, mint a kislányt álmomban.
2011/10/24
fölfúrta a polcokat
Fölfúrta a polcokat a falra, hát hogy tetszett az neked, nem igaz? – idézem saját magamtól és kínlódom, mert valóban örülök neki, hogy fölfúrta a polcokat a falra, tetszenek ott fönn a polcok a falon, tetszik, ahogy a fúróval ráérintett több ízben a falra, és kínlódom, mert nem tudom, mennyire igaz ez, és hogy kihasználhatom-e annyira, amennyire állítja, hogy ki. Polcaim a falon, szavaim a színpadon.
2011/10/23
egymásra, jól
És volt pár mondat, ahol egymásra néztek a párok.
[[Nagyon jól látod a dolgokat.]]
[Ne szerzőként üljél már ott!]
[[Nagyon jól látod a dolgokat.]]
[Ne szerzőként üljél már ott!]
2011/10/22
karbonárát
Tévessze el a napot és főzzön karbonárát túróval, dícsérje a sárgát, a rózsaszínt, és öleljen meg nagyon.
2011/10/20
sokat. egyszerűen ennyire
– Maga szerint sokat iszom? Tényleg?
*
– Nem akartam csalódást okozni.
– Hát, van ilyen. Amikor az ember csak egyszerűen fasz.
– Most még egy mondaton belül le is faszoz.
*
– Igen, azt mondta, segít…
– Ne haragudjon. Nem tudtam, hogy ennyire fontos.
*
– Nem akartam csalódást okozni.
– Hát, van ilyen. Amikor az ember csak egyszerűen fasz.
– Most még egy mondaton belül le is faszoz.
*
– Igen, azt mondta, segít…
– Ne haragudjon. Nem tudtam, hogy ennyire fontos.
2011/10/19
a ládából a poharakat
Kaparom a ládából a poharakat: némelyik a szemétdombra, másik meg a nap sugaraiba való.
torony van, fekete tenger
Ez az izé, ez a fekete tenger, messze a torony, és a vízben csak én vagyok az ember, és nem tudom, mi micsoda, hová vezet az úszás, hová a merülés.
2011/10/18
ősz van, napkitörések
Ma megkérdeztem a kollégáimat, hogy ugye 610 mm az 61 cm.
–
Valaki leesett a létráról, valaki beverte a fejét a polcba, valaki meggondolatlanul mondott valamit, valakit meg elvittek a mentők.
–
Ősz van, napkitörések vannak, és álló nap ömlik a könnyem.
–
Valaki leesett a létráról, valaki beverte a fejét a polcba, valaki meggondolatlanul mondott valamit, valakit meg elvittek a mentők.
–
Ősz van, napkitörések vannak, és álló nap ömlik a könnyem.
ez a tornyosulás és átfedhetőség
Ez a káosz, ez az egymás hegyén-hátán, ez a tornyosulás, amit szét kéne bontani, ez, ami körülöttem van, ez az átfed- és színezhetőség, ez az elpakolás és kitisztítás, ez a metafora.
2011/10/17
2011/10/16
a merülés
Negyven percen át beszélt a merülésről: a merülés a tenger mélyére, korallok és elsüllyedt autóvázak közé, a merülés egy sáros medence aljára – mindegy neki. Szép és ámulandó.
a házibuliban dolby surround
Tegnap a házibuliban volt egy pillanat, pont, mint a filmekben, hogy ültem a szoba közepén a kanapén egyedül, és azt hallottam dolby surround, hogy csip-csirip-pi-nye-nye-nye-püty-
kisúnyt
A múlt héten amphetamin-dealaerek ültek fennhangon a kínaiban, ma meg az osztályomból az egyik lógós, de csendben kisúnyt.
veszekedés
– Hívok egy taxit.
[…]
– Nem értette, hogy mellette, nem együtt.
[…]
– Lehetne egy kicsit megértőbb.
[…]
– Én értem, tudom, de ez most rossz nekem.
[…]
– Mi? Ezt mondtam? Felejtse el.
[…]
– [[Írtam erről egy drámát.]]
[…]
– Tényleg? Örökkön örökké?! Persze.
[…]
– Jó, de most elmegyek.
[…]
– Én nem akartam bántani.
[…]
– Nem értette, hogy mellette, nem együtt.
[…]
– Lehetne egy kicsit megértőbb.
[…]
– Én értem, tudom, de ez most rossz nekem.
[…]
– Mi? Ezt mondtam? Felejtse el.
[…]
– [[Írtam erről egy drámát.]]
[…]
– Tényleg? Örökkön örökké?! Persze.
[…]
– Jó, de most elmegyek.
[…]
– Én nem akartam bántani.
2011/10/15
2011/10/14
mostmár álmodban is
– Azt álmodtam, hogy valamivel baszogattál, ahogy egyébként szoktál, és eléggé összevesztünk. Aztán nagy nehezen kibékültünk.
– Na, de jó. Mostmár álmodban is tudlak baszogatni.
– Na, de jó. Mostmár álmodban is tudlak baszogatni.
2011/10/13
grapefruitot
– Grapefruitot akartam, de addigra már letette.
– Hát, működött így is.
Aztán fűt, fűt a kolbász leve végig az almásomlettben az este.
– Hát, működött így is.
Aztán fűt, fűt a kolbász leve végig az almásomlettben az este.
ez normális
Menjél, menjél, ez teljesen normális dolog! Ha nem, akkor magára vessen.
[Beteg vagyok. Beleverítékezem a táncba. Ám menni kell, hiába.]
[Beteg vagyok. Beleverítékezem a táncba. Ám menni kell, hiába.]
2011/10/12
megvédeni a portámat
Zavartan mosolygok és vakarom a fejem: rendet akar tenni a portámon. Lassan elfog a gyanú: tán az erejét fitogtatná, hogy hogyan mozgatja meg ezúttal ő a hegyeket. Kénytelen leszek megvédeni a portámat a hivalkodó, bár elismerendő dühe elől.
szóljon, amikor
– Miért köszönt? Köszönt, és aztán nem mondott semmit.
– Mert biztos köszönni akartam.
[…]
– Jöjjön át ápolni.
– Lehet.
[…]
– Szóljon, amikor kedve lesz hozzám.
[…nem…]
– Eljön szombaton? Jöjjön el! Szeretettel várjuk.
– Mert biztos köszönni akartam.
[…]
– Jöjjön át ápolni.
– Lehet.
[…]
– Szóljon, amikor kedve lesz hozzám.
[…nem…]
– Eljön szombaton? Jöjjön el! Szeretettel várjuk.
hányan fognak
Mondta az apám nagyon régen, amikor még rá haragudtam, hogy ilyeneket mond, hogy a támadások… tudod, hányan fognak még támadni? – valahogy így. Hát tényleg. Buta módokon és egészen váratlanul.
2011/10/11
kerek gumó
– Maga azt hiszi, hogy ványadt? De nem az.
A meglepődés a szék támlájának veti, kerek gumó a válla.
– Nem?
– Nem.
A meglepődés a szék támlájának veti, kerek gumó a válla.
– Nem?
– Nem.
2011/10/10
penge és betörősapka
Szóval elküldtük a gyereket, aki a kérdésre, hogy miért van nála penge és betörősapka, azt válaszolta, hogy nem tudja, benne volt a táskájában.
2011/10/09
a meséket mégsem
Egy kategorikus nem. Nem az időben érkezésre, nem az elképzelt valóságodra. Nem az átlátszóságra, az irányításra. Nem, ha nem veszed észre, amit észre kellene venned. Nem, ha nem tudod, mi van a szemed előtt. Nem, ha nem látod a meséket mégsem.
az a szék
– Föl foglak hívni! Tökre szégyellem magam, hogy nem hívtalak még föl!
Ragyog a nevetés a sörben, kint grafitok a felhők. Az a szék, az a világ közepe, az a szék a kocsma sarkában a házam aljában, ahonnan látszik az egész körútra boruló ég. Esőben, szélben, és emlékszünk még, nyáron hogy látszott.
majd meg
– Maga horkolt. Ilyet eddig nem csinált.
– Majd megszokja.
Ahogy reggel rámtette a másik takarót is, azt igazán, azt elképzeltem, ahogy a karjával rámteszi.
– Majd megszokja.
Ahogy reggel rámtette a másik takarót is, azt igazán, azt elképzeltem, ahogy a karjával rámteszi.
2011/10/07
2011/10/06
kéretlenül hagyom
Kéretlenül eldobált szívecske szeretnék lenni; tündöklő, lelkes autizmus. Fennen hirdetett címke szeretnék lenni; magánytalan cédrus.
*
Elloptam, azt hiszem, egy horrorfilmet – a Ragyogás egérpadom. Az első költői horrorfilm. Még egy ideig a padlómon hagyom.
*
Elloptam, azt hiszem, egy horrorfilmet – a Ragyogás egérpadom. Az első költői horrorfilm. Még egy ideig a padlómon hagyom.
2011/10/05
menjen maga el
Hát ha maga a színházi meghívásra csak annyit szól, hogy jeee, volt-e benne pina, és egyáltalán, a Bűn és bűnhődést kellett volna-e, akkor menjen maga el a picsába.
ott szólt a hangom
Voltunk színházban, és ott szólt a hangom az elmegyógyintézeti női wc-ben és a viccekben. No meg a körtáncos katarzisban. Ez lehet az idők szele.
(Don Quijote lázálmai)
(Don Quijote lázálmai)
te miért mondod
- Bori, te miért mondod, hogy tanár vagy?
- Mert az vagyok.
- Mert az.
- Tényleg? Hány éves vagy? Huszonöt?
Hang és tapintás útján.
- Mert az vagyok.
- Mert az.
- Tényleg? Hány éves vagy? Huszonöt?
Hang és tapintás útján.
2011/10/01
elmagyarázni és interiorizálni
Az emlékeimben föl van fújva a budai rakpart falára, hogy magyarázd el az egyenesnek, milyen egy kör. Csak nagyon-nagyon hosszan és finoman lehet azt elmagyaráni és interiorizálni.
rendező úr, hol van?
Rendező úr, kérem, hol van? Én kérem, hiányolom magát. Én kérem, fölforgatom a világot szavakban, de játszani kérem, jól, a hatások fölkeltése végett megfelelően, kérem, maga nélkül tudni nem fogok! Rendező úr, kérem, a maga hiányában csak nyafogok!
2011/09/29
2011/09/27
nem hallotta meg
A lányok arról beszéltek nagy kupacokban, úgy röpködtek a füle mellett a szavak, mint a pöffeteg darazsak, hogy mennyire szép és hogy belé voltak szeretve régen. De ő nem, ő nem hallotta meg, ő az univerzum éppeni lehetetlenségéről kesergett valakinek.
2011/09/26
a kolleganők
– Az ott tényleg egy bugyi meg egy melltartó?
– Igen-igen! Azt veszem föl holnap.
– Nagyon szép! – állapítják meg a kolleganők a tanáriban, míg a többi ruhám a lány-wc-ben szárad.
– Igen-igen! Azt veszem föl holnap.
– Nagyon szép! – állapítják meg a kolleganők a tanáriban, míg a többi ruhám a lány-wc-ben szárad.
2011/09/25
2011/09/24
fogjátok be
Leesik az állam, mert a féregként föltörő szavakat hallom, leesik az állam, mert védekezésül fogjátok be! – annyit mond elhasznált hangon. Tíz perce tekeri a cigit az udvaron, nyüszítenek és hágnak a kutyák; fölkerekedik a szél.
2011/09/22
tökéletesen ejti
Ott ül a gyerek a francia szakkörön, és tökéletesen ejti első hallásra a szavakat. Tökéletesen ejti a mondatokat. Tökéletesen raccsol. A nővére büszkén mosolyog – ki tudja, talán utoljára jött. Ki tudja, talán csak elhozta, s azzal neki vége is.
2011/09/21
2011/09/19
elterülve és elmerülve
Pirosak, vörös, mélylila. Lilákok. Lilákok, rózsaszín, bordó. Bele szándékszom merülni e tengerekbe, de megtorpanok, oly kicsi a felület és a lehetőség. De megelégszem, mert a kis felületekben elterülve és elmerülve ott vagyok.
2011/09/18
2011/09/17
2011/09/16
2011/09/14
lágy szíveink közül az erősebb
Ejj, kirúgtátok, mielőtt még fölvettétek volna?! – dicsérnek meg, miután kirúgtuk, mielőtt fölvettük volna. (Titokban azt remélem, azért dicsérnek, mert végre meccselünk: lágy szíveink közül melyik az erősebb.)
2011/09/12
cukrot a tükörtojásra
Az, hogy maga cukrot tesz a tükörtojásra, egy dolog. De hogy magával lehet beszélni, az meg egy másik!
2011/09/11
2011/09/09
huszonegy levelet
Huszonegy levelet festettem máma, mindegyik zöld, csak kicsit máshogy, és a huszonegy levél festése közben volt, hogy nem tudtam magam alatt a talajt. És az őrület határán megjelenik A medúza tutaja. Megjelenik a Dani, aki egyszer ecsettel a kezében aludt el, és ecsettel a kezében kelt föl. Én csak huszonegy levelet, huszonegy élénkzöld semmiséget festettem, szín józanul, és volt, hogy nem tudtam magam alatt a talajt.
2011/09/08
az évnyitót
Kétezer nyarán elmentünk Tokajba berúgni, egyetemi első évünk nyara volt, és szeptember elsején becibáltam a többieket egy iskola udvarára megnézni az évnyitót.
2011/09/07
pihegve könyöktámaszon
Végképp visszaszeretek belé, amikor a robotos cikket olvassuk pihegve könyöktámaszon.
Tisztázni kéne a dolgokat.
Tisztázni kéne a dolgokat.
hogy ő
Ráteszem a fülem egy mondatra, nem hallom, de meglopom a beszélgetést:
– Így már értem. Nem tudtam, hogy ő az.
– Így már értem. Nem tudtam, hogy ő az.
fötört (piruett)
Darázs, csiga és Korvex, szöcske. Elmegyógyintézet. Diring-dongg! – csöngő. Jó napot! Jó napot KIVÁNOK! Csökevényes szomszédnők. Fötört a szar. Fötört?! Ez homokkő wc-csésze. Szerszámok kellenek. Egyes, kettes, hármas szerszám. Jó csapat. Piruett. Piruett! Piruett!!! PIRUETT! A megalázott nő. Körtánc, meghajlás háttal.
2011/09/04
szegényebbek, mint
Rájöttem tegnap a rákoshegyi házban, hogy az emberek sokkal szegényebbek, mint hittem. Mint én.
nem ír élvezetesen
Az albérletben, ahol lakom, kihúztam a könyvkupacból Goebbels naplóját. Gondoltam, megtudom, hogy lesz valakiből diktátor. De Goebbels nem ír élvezetesen.
2011/09/02
szívecskéket
Azt csináljuk, hogy szívecskéket mutogatunk egymásnak. Van a kétkezes a levegőben, az ujjal az ablakra lehelt párába rajzolt, és el lehet olvadni mindtől.
betörtek
Betörtek, és a maroknyi apró mellett elvitték az öngyújtópisztolyt és a vibrátort. Most aztán nincsen péniszünk, mondta délután az igazgatónő.
2011/09/01
örülök, hogy látom
– Tanárnő!
– Dávid! Örülök, hogy látlak!
– Én is örülök, hogy látom… magamat!
– Dávid!!!
– Dávid! Örülök, hogy látlak!
– Én is örülök, hogy látom… magamat!
– Dávid!!!
2011/08/31
az évkezdő
Az évkezdő értekezleten leszögezem, hogy a 18-ból párat igazolatlanul kiebrudalhatok, ha kell.
Az új kolléga piros versenybringán jár és A stílus filozófiáját olvassa.
Az új kolléga piros versenybringán jár és A stílus filozófiáját olvassa.
2011/08/30
a kocsmában hányadikról
A Zsuzsi az ujjain számolja a kocsmában, hogy most éppen hányadikról van szó. Mielőtt röhögnék, hogy tulajdonképpen akár sokkal többről is lehetne szó, csak most épp hallgat a szál, elhallgatok, mert tulajdonképpen úgyis csak egyről van szó. Különben nem ülnénk a kocsmában.
a mediátor
A mediátor szerepe talán mégsem a felek szavainak egyengetése, hanem a felek, s hogy a felek egésszé váljanak, annak fontosságának hangsúlyozása. Ha ez valóban igaz és működik, meg fogom csókolni a mediátor lába nyomát a Katona József utcán, és ti is látni fogjátok, feleim, a szemetekkel.
2011/08/28
2011/08/27
2011/08/25
2011/08/24
nem bánod?
És a fehér asztal mellett eszembe jut, az egyik csillag csóvája fejbe kólint a kertben, hogy hát pont egy hónapja volt ez. Hogy elküldtem, anélkül, hogy téged kérdeztelek volna. Persze, te egyetértettél, te egyetértesz, ezt gondoltam, nagyon helyesen. És most nem kérdezlek meg, vagy majd egyszer talán, vagy mégis inkább, ha iszom még kicsit, megkérdezlek, hogy valóban egyetértettél-e, ugye? Hogy nem bánod, ugye? Nem bánod. Én talán, én talán bánom. Látnám ott a szemedet, és akár nem is kéne, hogy érdekeljen, mit gondolsz, vagy látod-e. Megyek táncolni, vissza a fehér asztal mellé.
2011/08/23
vagy… vagy… tudjátok
Jó, hát lehetne idézgetni, idézgetni mindenféle törött dalszövegeket, meg a múltat is lehetne idézgetni emitt, de énnekem nincsen ahhoz kedvem, én bámulok biggyesztett szájjal kifelé a villamosablakon, és elmegyek aludni, és hamarosan el is fog múlni az egész, vagy hát pont az a kis édes, búzatáblahátú légsugár suhan ki az ablakon, amitől olyan szép, aranyló volt a nyár. Aranyló és felelőtlen. Most majd jön az ősz, és vagy ismét elfoglalom magam, hegyeket mozgatok meg egészen fölöslegesen, vagy… vagy… tudjátok.
2011/08/22
a bébi Vito Corleone
Fölugrom még, vissza a lakásomba a táskámért, mert a lakásomon kívül alszom ismét, még, még, aranylanak az ablakok este fél tizenegykor és ahogy belépek, tükörré feszített felszínű csönd fogad, szuszog benne a gyerek meg a bébi Vito Corleone, úgyhogy suttogva be is csukom magam mögött a bejárati ajtót sietve, hadd aludjanak.
[Otthon.]
[Otthon.]
2011/08/18
magyarul, angolul
- És ti szoktatok angolórán beszélgetni a suliban?
- Hát, az úgy szokott lenni, hogy a tanár kérdez valamit magyarul, és nekünk angolul kell válaszolni.
fogam alatt moncsolgatott
Megkeményülni és ellágyadni, talán most, most talán egyremegy. Keresek a vörösnek egy igazán szívfacsaró árnyalatot és azzal festem be az álló napig visszatartott, fogam alatt moncsolgatott szavakat.
2011/08/17
2011/08/16
éjjel-nappal
- És azt álmodtam, hogy... szóval benne voltál az álmomban.
- Mikor? Ez tegnap volt?
- Nem, tegnapelőtt.
- Akkor gondolsz rám sokat.
- Aha.
- Én is gondolok rád. Éjjel-nappal.
- Jól van akkor.
Ma is: ma meg hosszú hajat növesztett. De ezt nem mondtam.
2011/08/15
robert de niros
Álmomban jé, te szemüveges lettél, te csak nem megkomolyodtál álmomban? De, igen, lehet, mosolyog, és mint az életben, robert de niros álmomban.
két angyallány ujján
Ozorára mentünk, pont ma kezdődött. Zoli vezetett, egy nagy, bádoglapokkal borított tankot szerzett a nehézkes talajviszonyok miatt, először zavarodottan álltam, de aztán tényleg fejreállt egy vörös homokkő szakadány szélén. Beparkoltunk a chill elé, a chill egy barlangban volt, két angyallány ujján hullámoztak a lemezek, a szférák zenéi. Álmomban.
2011/08/13
a főnök, ha hallgatni
Ismét a főnökhöz vonzódom, a főnök érdekel. Mit tesz a főnök, ha ez van, hogy cselekszik, ha az nincs. Mit kiabál a főnök, ha kell? S mit mond a főnök, ha hallgatni arany?
2011/08/07
fa, fák, fára
A héten minden nap ugyanazt álmodom: egy erdőben vagy egy ligetben vagyunk vagy egy fa alatt, menekülni fog a fák között, rámnéz a szeretettől bús, vájó tekintetével, és beszalad az erdőbe vagy fölmászik egy fára, örökre.
2011/08/06
bélszínfalatok és vadgombák, libamáj
A bélszínfalatok és a vadgombák, mint a regényekben. Zokogok és iszom rá, kőmagas fehér.
*
Az én szüleim nem fognának mikrofont az esküvőmön, mondom. Az enyémek sem, mondja. Nem. Egyáltalán, az én apám nem hord sárga mintájú nyakkendőt őszülő halántékkal, az anyám meg nem jön oda magázódva gratulálni a darabomhoz, hogy jól játszott.. Más szavakat mond. Homoerotikus unokanővéreim sincsenek. Egyáltalán, én még a saját öcsémmel sem táncoltam soha. Sír a klarinét vers-hosszan.
*
A menyasszonyt kedvelem, az van. Bele is törik a bokám. ¿Quiere bailar? Quierolo.
*
Úgyhogy a forró könnyeket folytatom, amíg nem kapom meg a piciny szeletnyi törődést, ami jöjjön innen-onnan, mindenhonnan. Pussz, meg főzzön nekem libamájat, ezeknél nagyobb biztonság nincs.
*
Az én szüleim nem fognának mikrofont az esküvőmön, mondom. Az enyémek sem, mondja. Nem. Egyáltalán, az én apám nem hord sárga mintájú nyakkendőt őszülő halántékkal, az anyám meg nem jön oda magázódva gratulálni a darabomhoz, hogy jól játszott.. Más szavakat mond. Homoerotikus unokanővéreim sincsenek. Egyáltalán, én még a saját öcsémmel sem táncoltam soha. Sír a klarinét vers-hosszan.
*
A menyasszonyt kedvelem, az van. Bele is törik a bokám. ¿Quiere bailar? Quierolo.
*
Úgyhogy a forró könnyeket folytatom, amíg nem kapom meg a piciny szeletnyi törődést, ami jöjjön innen-onnan, mindenhonnan. Pussz, meg főzzön nekem libamájat, ezeknél nagyobb biztonság nincs.
2011/08/05
biza
Maga megkérdezi, hogy izgulok-e. Izgulok-e? Nem az én lagzim. Ja, hogy maga arra gondol, hogy a hajbigyó meg a harisnyakötő!… hát tudja, mit? Maga nem is tart velem. Ha velem tartana, tán izgulnék. De azt sem magának vallanám be. Hát most sajnálhatja, hogy nem jön. Biza!
2011/08/04
kovászos uborka levével
Újházy-fröccsnek hívják azt, amikor kovászos uborka levével keverik a bort – olvasom a Mokka presszóban, amikor a saját házam aljában várok.
2011/08/03
2011/08/01
mindenféle szósz
Mindenféle szósz, tejfölös, nehézkes, kaportól könnyű és szerecsendiótól édes, folyik lustán a torkomon; áhitat.
kalapocs
A gyerek, a nagyváradi muzsikus cigány sarja (az ükapja kóbor görögöktől lopta a nevét), elvarázsolja a nagyközönséget afféle kitalált szavakkal, hogy kalapocs, és egyre mosolyog hozzá.
tesztoszteronos zavarunkról
– Jó étvágyat, gyerekek!
– Köszönjük szépen!
[Röhögés.]
*
– Köszönjük szépen!
[Röhögés.]
*
Aztán arról beszélünk, egymás mellett ülünk a szőlőlugasban a padon és fúrjuk bele a szavakat az orrunk alatt a sötétbe, aki csak hallgat, vizslatja a másik profilját odafordulva, ez így fölváltva megy végig, egy slow-motion lányos vagy tesztoszteronos zavarunkról, amikor arról beszélünk, hogy az életünket, ezt a színes rongy életet nem adjuk ám olcsón, sem egymásnak, sem a hétköznapi vágynak, így aztán nem maradunk semmiben sem, nem terhel a kötél, ami összeköt, a becsvágy, mit egymásban oly jól ismerünk, maradhat csak egy-egy, igen tisztelt és saját.
Subscribe to:
Posts (Atom)