've got emotional

– …és igazán szerencsésnek érzem magam, hogy két legjobb barátom is van, és… Hé? Mi van? Mi van veled?
– Izé, várjál, annyira meghatódtam, hogy te most tényleg azt mondod, és úgy is gondolod, hogy rettentően szerencsés vagy, mert kettő is van?! Nahát! [szipp] Figyelj, várj, kifújom az orrom, aztán folytathatjuk.

hőzöng, aztán megkapja

Fitogtatom, süssél ide, te, ha olyan nagy vagy és mindenható, nézd, én is mi mindent bírok, aztán erre nem rám dob még három tonnát, napi plusz öt órát, na, majd megmutatom én neked! Felveszem, megtartom, piha!

putapete

Budapest Tahitin. Mert nincs elég hang rá.

lángol a mennyezet

Egy idő után mindig kilyukadt a kályhán a vaslap, és akkor fölvetültek a lángok a mennyezetre. Az ágyból pont oda lehetett látni, mindig erre aludtam el télen, a lángok táncára odafönn. Egyik reggel elmondtam a testvéreimnek is, heten voltunk testvérek, hogy figyeljék majd, hogy lángol a mennyezet éjjel. Anyámék szívszakadva rohantak a padlásra, hogy megtalálják az éjjeli tűz fészkét, de nem találtak semmit. Este odahívtam anyámat az ágyhoz, mondtam neki, hogy nézzen föl, nézze meg a lángokat fölöttünk. És akkor anyám elmosolyodott, mert meglátta odafönn a titkomat. Aztán betakart, mindannyiunkat egyenként a nagy ágyban.

irigység (jelenet)

– Jól van, kislányok! Dícsértessék! Kézcsók… így van. És mondjátok meg, mert a püspök úr is kérdezni fogja, hogy ki volt… ki volt… ki volt szent Zsuzsánna? Anikó? … Mi? Miii? Zsuzsika? … Igen? Hát, nem varrónő, de azért örülni fog a püspök úr, hogy milyen szépen válaszoltál. Anikó! Mit látok! Töröld meg a szád! … Mi? Hogy semmi? Még hogy semmi! Töröld csak meg azért! … Nos, a következő kérdés pedig az lesz, hogy… Zsuzsika, üdvözlöm a mamát, tegnap nagyon jót beszélgettünk… Igen, már aludtál, amikor elmentem… Szóval hány éves volt Mária, amikor Jézus megszületett? … Húsz, igen, Anikó, hát… Zsuzsika? Tizenkettő? Azt mondod, tizenkettő? Nos igen, Zsuzsika, te közelebb voltál a helyes válaszhoz, mint mindig, gyere, kapsz tőlem egy szentképet. [Feláll, odamegy. A pap bácsi nagyon közelről beszél hozzá, Zsuzsika feszeng, a pap bácsi szinte a szájába mondja a szavakat, Zsuzsika jól érzi a nyála szagát és a tenyere nyirkosságát, amikor a szentképet a kezébe teszi.] Zsuzsika, tessék, vigyázni fog ez a szent kép terád, ahogy én és a Jóisten is vigyázunk… Anikó!!! Aanikóóó!!! Mit…?! [Zsuzsika széke hátrasiklik, Zsuzsika nagyot puffan a földön! Zsuzsika bömböl! Fáj az ülepe nagyon, fájni fog az még napokig.]

csicsás tenger

Olyan parttalan az álmodozásaim. Úszik benne mindenféle.

egy(a) bácsi

Volt egy(a) bácsi egy(a) villamoson. Nála volt egy(a) nájmonacskó. A nájmonacskóban (a) zsömlék és (a) szalvéták. Becsomagol(ja) (a) két zsömlé(ke)t (a) szalvétákba egyenként. Aztán elővesz(i) egy (a) sodokut, és fejteni kezd(i).

mindig süt

Reggel van, süt a nap. Süt Cádizra, süt az óceánra. Éjjel (a budapesti éjjel) az Arab Emírségekre sütött. Süt éppen Nairobira is, délután pedig Bogotára fog. Sőt, hajnalban már Kapingamarangira. Nap, nem lehetne valahogy megcsimpaszkodni benned, és átlendülni egy melegebb ég(föld)tájra? Kapingamarangi pont jó lenne. Sok ott a korall.

les merveilleux nuages

– A tanmenetet rímekbe szeded? Alliterálsz? Metaforákká növeled a dátumot, allegóriává az aláírást? Költészetet játszol?
– Igen.

polígrafo

Oda nem írtam máma, ahol nem volt rubrika*.

És mindenféle elfordított nyelven, németnek magyarul, magyarnak németül, görögös szóvicceket fabrikálok spanyolból, tükörbe ferdítem az angolt, csúszómászókról értekezem hosszan, dicsérek, osztok linkeket és észt, hát, valóban egy poliglott grafomán bőrét szagolom belülről, de nem nagyokos vagyok, csak lelkes.

*Picit a gyerekkorom végét jelentette, amikor megbizonyosodtam, hogy a rubrikában nincs "l", sehol. A tudatalattimban szerintem még mindig "l" az egyik "r", vagy mindkettő. Szerencsére a gyerekkorom vége, mint égen a csillag, számtalanszor megtörtént, végtelen végű.

mondjátok meg

Minden rendben. Az iskola. Apa, anya. A srác. A többiek. Minden és mindenki rendben.

Éjfél után vár, hogy csönd legyen. Csönd az utcán, a szomszéd szobában, csönd belül. Kinyitja az ablakot, bejön a hideg, és nem jön be vele az új év. Nem engedi, ráugrik az új évre, lezuhan vele. Reggel fagyottan találják, az új év összeroskadva sír a lábánál. Siratja a tizenhét évet, a tizenhét év kusza téglahalmát, ami nem épülhetett egybe.

Mondjátok meg a gyerekeknek, hogy a fejükben tomboló káosz a világon a legnagyobb rend!

a sas, a lazac, a szentjánosbogár és a bölény

Can you be like an eagle
Flying in the sky
The sky, we'll fly in the sky

Can you be like a salmon
Swimming in the sea
The sea, we'll swim in the sea

Can you be like a firefly
Lightning in the night
The night, we'll light in the night

Can you be like a bison
Walking on the earth
The earth, we'll walk on the earth

Egy régi indián dal az égről, a tengerről, a földről és a fényről. Többé nem veszhet el.

a hőmérő higanyszála

A hőmérő higanyszála a nulla fok alá kúszott. Aztán még lejjebb. A küszöb alá, azon át a lefolyóba, onnan ki a csatornába, le a messzi délre. Itthagyott minket a hidegben.

Mikor tér vissza a hőmérő higanyszála a nyaralásból?

és '18? ('19?)

Két sérülés van a jobb lábamon, két semmiség. Kilencvennyolcban azt mondta a […] a Balatonban éjszaka, hogy erről a kis karcolásról ezentúl mindig eszembe fog jutni ez, ami most. Ez a hirtelen kezdődő új élet. Kétezernyolc nyarán, igen, július volt megint és éjszaka, nekibicikliztem a rakpartnak. Most nem mondta senki, mostmár én mondtam magamnak, hogy erről a kis kitüremlésről mindig ez fog eszembe jutni, ez a nyár, amikor hirtelen felindulásból megismerkedtem a […]. Más is összekötheti ezt a két évet, ha akarom. Keresgélés, ősanyák, némi fájdalom a változásba vivő, ám kényszerű öncsonkítás miatt, meg ki tudja, még mi. Kusza elmeállapotom feloldódhat, hiszen ez már '99… ó, nem, sokkal több, '9!

irányultságok

– Megkeresnéd, elolvasnád, lefordítanád esetleg? – Ó, szívesen.

(Keressek effélét!)

kókusz

Fehér forgács a fogunk között ezer mérföldek mögül. A jeges éjszakákkal és a forró nappalokkal való ellenszegülés dicsérete.

lassan

Alig mocorog még ez az év.

generation gap?

Tanuljuk, hogy az axiómák fő főnevei előtt nincs 'the':
– Akkor mongyad azt, hogy a punk nem halott.
– Our father is not dead.

Úgyhogy megtanítom neki, hogy ki volt az első punk: Lenin apánk. Aki élt, él és élni fog (lived, lives, will live on).

édes lencse

Legyen sok, legyen pompás: hogy gazdag legyen a szütyő, a szó, a szív.

Legyen benne babér és ananász, vörösbor és feketére főtt szilva.
Petrezselyem, répa, dió. Hagyma húsos héja, zöldellő szára.
Gyökér, levél, mámor.
Dél és észak, tél és nyár. Ó és új.

az első hajnal

Olyan síma, hogy valóban hótakaróvá testesült.

Egy palack jegesen habzó pezsgő a kabátok alól. Egy régi egyetemi társ. Egy-két mosolygás, mínusz egy hisztéria. Egy csukott szemhéj mögé tekergőző himnusz. Egy régi tanár, aki örül, aki kolléga (lehet akár). Egy reggeli majonézben úszó krumpliszemekből, teával, száz kanál mézzel. Két terhes pultoslány (ötödik és hetedik hónap). Egy összeröhögés a villamoson. Egy lányos tánc. Egy izgató eszmecsere, barátság lehet akár. Három gerezd narancs, hét szelet citrom. Száz koccanó pohár. Egy sötét reggel hét. Egy hófödte dél.

Egy megkönnyebbülés.