Hires borvidek fovarosa egy folyotorkolatnal.
A tuzo napban Nicolas evez at velunk a torkolat szemkozti partjara, ami igazabol mar oceanpart egy nemzeti park szegelyen. Nincs itt senki, csak a nagy hullamok meg a homok, s amikor csopogve kijovunk a vizbol, zold buszbol majmok mutogatnak rank.
A dagaly szorit, indulni kell vissza. Posszeidon itt az ur, elragadott egy kabatot is (nyar van, vegul is). Mivel nincs apronk, hiaba alkudtunk ravaszul, kifizetjuk az egesz harminc eurot a fogatlanul somolygo revesznek.
A rohadt buszkiirast megint nem ertjuk, s meg nem tudjuk, hogy a bevasarloszatyrokkal feluttol taxizunk. Ugyan alig kerul tobbe, mint ketszer atkelni a folyon, de azert.
No comments:
Post a Comment