Tul hamar es tul sokaig orultem valaminek, ami nem is volt talan. Hat most sirok, de a hangok, amiket hallok, iranyitanak. Most a zenere gondolok, nem a skizofreniara, ambar lehet, hogy ugy vegezzuk mindannyian.
Azt hiszem, megint szerencsem lesz, es ordogi lenyem is angyali oldalamat domboritja ki. Kerdes, megmutasam-e a vilag azon zugaban is, ahol mar mindegy. Ugy dontottem ma reggel a hosszu ejszaka utan, igy lesz. Sosem birtam par napnal tovabb gyulolni, legfeljebb szanalommal nezni meg nem torodni. Lenyeg a lenyeg, egy tekintetbol bormeghivas lett. Hatha meg a szamat is kinyitom...?
Valamint feltalaltam az oltozkodo-tanc pantomimot is, sokkal elegansabb, mint egy hazi video nylonban. Igaz, megvalogattam, mit vegyek fel!
No comments:
Post a Comment