Magunkba taplaltuk az intravenas hulyeseget, es el is faradtunk bele, meg a citromles sorbe is, es akkor vettuk a kabatunkat, de akkor bebamultam egy ajtonyilasba, es tatva maradt a szam meg a tekintetem, es aztan megszeppenve levettuk a kabatunkat, odamentunk a pulthoz inni meg egy kis sorlimonadet, de a meztelen szinesznek nem gratulaltunk.
A katarzis pedig, varatlan, s mintha erre keszultem volna megis vegig: amikor a bagoly belebamul a hamutalba, nagy szormegaller a nyaka korul, vorosbibor a poharban, fust szallingozik, kialszik ket lang, de a harmadik nagyobb tuzet gyujt, a tulvilag premier planban, a valosagfonalakat osszegubancolodva latom elesen, es a kuldetes elkezdodni latszik, mikor valojaban veget kellene ernie.
Tul fenyes a hazafele vezeto ut, es veszelyesse valik egy pillanatra, de az ejszaka a baratom.
No comments:
Post a Comment