legendak a kertesz utcaban

Nevetobuliba mentunk pentek este, bar olyan faradtak voltunk, hogy nem nagyon hittuk el az elejen, hogy oda fogunk erni. De aztan odaertunk. Mindenki velunk akart beszelni, a pultoslany korsoszam merte a zenet ingyen, a tancoslabu bandarol pontosan elmeseltek minden tudnivalot, szazszor probaltunk meg kijutni az ajton, de csak szazegyedszerre sikerult, mert a slagerek es a francia nok leteptek rolam a kabatot es a pulovert, de aztan csak kimenekultunk, bele egy nagy torok konderba, ahol finnul filozofaltunk hosszan, igy kaptuk meg az engedelyt a buszraszallashoz, ahol a puloverem erezte, hogy jovok, es akkor mar otthon is voltunk, nagy-nagy szerencsere, nyugalomban.