remelem, es ez lesz a baj mindig, az a baj: hogy miert csinaljuk egyutt, ha nem kellemes, ha faraszto, ha masmilyen, ha nem errol van szo, ha nem alom, es miert nem vesszuk eszre magunkat megsem?
Mintha sajat maga ellen dolgozna az ember, vagy csak fel? Lehet-e egyedul, vagy az roppanas? Gyavasag-e ettol felni? Ezt hivjak esendosegnek. Orulet.
2 comments:
csiga! mi a helyzet? jol ertem, hogy szakitottal? neha a legnagyobb batorsag kell ahhoz, hogy az ember kilépjen abból, amit megszokott... de meg kell adni annak is az esélyét, hogy új életet kezdhessünk. viszont azért se hibáztasd magad, ha félsz az egyedülléttől.+
A blogiras fo jellemzoje: a titokzatossag, ebbol kovetkezik a felreerthetoseg.
Post a Comment