630 nap

A hajo elsullyedt a nyilt tengeren, es en elindultam arrafele, amerre a partot sejtettem. Kapaszkodtam deszkaba, kotelbe, balna hatara, a sajat karomba. Volt ejjel es nappal, csillagok es dorgedelmes felhok, volt, hogy alig kaptam levegot. Es most heverek a parton, sut ram a nap, es latom, nincs messze az ut, ami bizonyosan egy varosba visz, es az uton talalkozom emberekkel, megizesitem levesuket a hajamba szaradt soval, kanalazok belole, es ugy megyek tovabb.