tanmese, nehéz szívvel

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy folyó. Az egyik partján egy fiú lakott a tanyáján. A másik partján egy falu élt, benne egy lány. A folyón nem épült híd, révész vitte át csónakján az átkelni vágyókat, ebből tartotta el kilenc gyermekét. A lány esténként átkelt a folyón a révész csónakján, hajnalban pedig visszajött, és elment dolgozni a gyárba. Mindig ő ment, mert az éjszakai kiáltások messze hangzanak, de a tanyán és a földeken nem hallotta őket senki emberfia. Egy este nagy baj történt: a lánynak elfogyott a pénze, de mindenképpen át kellett valahogy kelnie a folyón, különben soha nem láthatja viszont a fiút. Ám a révészt hiába kérte, ő ingyen nem vitte át. Elment hát a bankárhoz, hogy kölcsönözzön neki pénzt. A bankár tudta, hogy a lánynak nincs vagyona, így azt mondta neki:
– Add nekem a tested ma délután, akkor adok neked pénzt, és átkelhetsz a folyón a szerelmedhez.
A lány sarkon fordult. Elment a bölcshöz. A bölcs tanácsa nem ért többet egy pénzérme két oldalánál. Eszerint döntött hát a lány: a bankárnak adta a testét, és a pénzen kifizette a révészt, aki átvitte a folyón. A túlparton már várta a fiú, de a lenyugvó nap fényében meglátta a másik ölelését a lányon. A szavakat nem hallgatta meg, lökte is vissza őt a csónakba, vissza a másik partra. Soha többet nem akarta látni.

Kinek a legnehezebb a szíve az elkövetkező éjszakán? Kiét vinnéd magaddal?