Fenyő Iván egyedül jött színházba, és végig mosolygott: amikor a büféslánnyal parolázott, akkor is, és amikor az előtérben ácsorgott, akkor is. Mind a két szünetben.
Meg kellene fogadnom, hogy példát veszek róla. Tulajdonképpen egy kicsit már meg is fogadtam.
No comments:
Post a Comment