Esőverte buszmegállókban tüdőzöm a szmogot, vizes az arcom a könnytől vagy a csuromtól, izzadságpára, lelki kigőzölgés minden nyithatatlan ablakon, fullaszt, fülledt Budapest összes forgalmi verőere, és mégis, tudott jól végződni. De jól!
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment