Ugyanaz a levegő, pedig ott sosincs ilyen meleg tél, ott a tél máshogy meleg, nem ilyen kásás, ugyanolyan széles, levegős, kanyargós utcák, pedig a házak itt alacsonyabbak és színesek, ugyanúgy dombok, bár tohonyábbak, elviselhetőbb szagú buszpályaudvarok, buszmegállóhálók, rendes gépelt menetrendek a táblán, nevető nénik a buszon nagy kendőben, indigó szoknyákban, a tájba egyáltalán nem illeszkedő, két emeleten elnyúló általános iskola (kiszúrtak az ablakból, az utca eleje óta figyelnek, föntről az ablakból, miközben egy másik lent már nyitja a bejárati ajtót), és ugyanazok a kormos arcok, zöldes, sötétbarna szemek, fekete gyapjak: Martín most Miki, Álvaro nevét magyarul még nem tudom, ¿hogy kerülsz te ide, Álvaro?, Cecília pedig Szilvi lesz, Kati, Mari vagy Dzsenifer. Vuelta de Arcos de la Fra. ¡Venga, vamos!
No comments:
Post a Comment