A kamillás ajakír, olyan zöld a kupakja, mint ez itt kétoldalt, pont olyan szagú, mint régen az ufódobozos babafürdetők közül az egyik (volt kék, sárga, piros és zöld, négy erőteljes alapszín, tekerős gombkupakkal, mi még áltiban is azt használtuk, a tanító néni (Márta néni – prototípus, tizenhat év múlva már nem ismert meg az utcán, ha ott jártunk még, ugyanazon a lakón) pedig jéghidegen húzta föl a szemöldökét, hogy talán habfürdő vagy tus, mert mi ez, már nem vagyunk babák, minket már fürdetni nem…), ez a művi kamillaillat örök.
2009/01/19
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment