Göcsörtös az és fárasztó, hogy tucat óráig francia vagyok, majd egy napig angol, spanyolul pihenek és érzek, szabadidőmben meg ormótlan betűket bogarászok a Lánchídon, Kátyát szereti Petya, és lennék még jappán és aboridzsinál is, mindenhol jól érezném magam, pont úgy, mint itt Budapesten, döcögnének a mindennapok és mást akarnék tenni. Egy nomád fejben.
Végtelen hajójegyet kérek és számtalan repülőjegyet, oda, ahol vonalzóval húzzák a határokat a nagy hegyeken át, oda, ahol víz helyett homokot iszunk, és oda, végül, ahol vad színek között lehet megöregedni.
Végtelen hajójegyet kérek és számtalan repülőjegyet, oda, ahol vonalzóval húzzák a határokat a nagy hegyeken át, oda, ahol víz helyett homokot iszunk, és oda, végül, ahol vad színek között lehet megöregedni.
No comments:
Post a Comment