Tudod, hát az úgy nem lehet, hogy csakúgy lebegnek a madzagok Budapest és a Balaton között az oszlopokra kötözve az égben, az nem elég, hogy csak úgy rá vannak kötve az oszlopokra, és akkor nyúlunk előre a saját erőnkből. Ugyanúgy, ahogy a cselekedetek sem csakúgy lebegnek a mindennapok során, és akkor ahogy sikerül, úgy történik, hiszen ahogy a madzagoknak, úgy a cselekedeteknek is súlya van. Nehéz ám egy ilyen kábel, nehogy azt hidd! Hogy csak úgy! Nem, nem, a kábeleket csigákon vetik át, látod, és súlyokat kötnek rájuk. Hogy valami ellensúlyozza őket. Ahogy a cselekedeteket is ellensúlyozni kell, alapja kell, hogy legyen a cselekedeteknek. Igen, azok a súlyok, azok a nagy betonkorongok, amit láttál eddig is, csak nem tudtad, mert bele sem gondoltál, hogy mire vannak ott. De akkor mostmár tudod, igaz? Hogy a levegőégben tartsák a kábeleket. Ahhoz a föld ereje kell, a tömegvonzás szükséges ahhoz, hogy a madzagok ott fönn repkedjenek, ne zuhanjanak le, és zuhantukban ne csapjanak agyon. Így lehet jól cselekedni is. Ha nem csakúgy, a vakvilágba bele. Hanem valamihez rögzítjük a mélyben, láthatatlanul is akár, mint a gravitáció.
2009/07/15
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment