„Olyan a csend, hogy meghallom magam.”
Hogy csak magamat hallom. Nem akarom csak magamat hallgatni. Az magányos és levezet a targiába. Ezért megtalálok mindenféle hangokat és zajokat, és visszhangzok meg zajongok nekik, és arra gondolok, hogy ez egy hosszú-hosszú hangverseny, amit írunk, hanglabirintus, moll és dúr szimfónia, amiben az egyes szüneteknek, ki-ki csendjének szerepe van, és a végén szép lesz, mert mindig cseng valamiféle hang, amiben szépen csendül fel a csend.
Hogy csak magamat hallom. Nem akarom csak magamat hallgatni. Az magányos és levezet a targiába. Ezért megtalálok mindenféle hangokat és zajokat, és visszhangzok meg zajongok nekik, és arra gondolok, hogy ez egy hosszú-hosszú hangverseny, amit írunk, hanglabirintus, moll és dúr szimfónia, amiben az egyes szüneteknek, ki-ki csendjének szerepe van, és a végén szép lesz, mert mindig cseng valamiféle hang, amiben szépen csendül fel a csend.
No comments:
Post a Comment