nem löttyen

A zsír, amikor már nagyon forró, olyan mint a víz, sárgás és veszélyes forróságú víz, barnán úsznak a tetején a szalonnakockák, lötyög az egész, ha megrezzen a serpenyő nyele, a leghátulsó sarokba is befúrta magát a szag, már megszoktuk, néha valaki szól, hogy tán ablakot, megszokjuk azt is. Bal kezemben a fakanál, jobbommal támasztom a párkányt, mert ott beszélgetek, és persze fölé kell akkor hajolni a forró zsírnak, tíz centiről nézni, mit láthat vajon? Én azt látom vajon a felnőtt szememmel, amit ő tíz centiről lát, és hogy nem löttyen rá az arcára a zsír? Nem löttyen, na.