Nézzük az Amadeust, Amadeus tébolyult, magas hangon nevet, a lábát vakarja, Amadeus mértéktelen a hangjegyek és a bor záporában, Amadeus zseniális. Lázasan vizslatjuk a tükör lapját, ki tükröződik vissza, kinek a nevetése visszhangzik még hosszú ideig a folyosó fölső rétegeiben. Mámor.
2010/02/26
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment