Az utolsó fejezetben az volt, hogy Joant temetik, tél van, csonka szobrok a sírkövek a hóban, és a gödör mellett állva Esther fölfedezi a disszonanciát: Joan nincs, ő van. I am, I am, I am.
[Tíz évvel később, a regény megjelenésének évében (harminc volt ekkor) eltömte a gyerekszoba ajtóréseit ronggyal, hogy ne hatoljon be a zaj és a szag, kinyitotta a gázcsapot és bedugta a fejét a sütőbe. Jó mélyen.]
[[A válasz csupán mint Az undor-ban.]]
[[[Ez válasz?]]]
[Tíz évvel később, a regény megjelenésének évében (harminc volt ekkor) eltömte a gyerekszoba ajtóréseit ronggyal, hogy ne hatoljon be a zaj és a szag, kinyitotta a gázcsapot és bedugta a fejét a sütőbe. Jó mélyen.]
[[A válasz csupán mint Az undor-ban.]]
[[[Ez válasz?]]]
2 comments:
elotte pedig meg utoljara uzsonnat keszitett a gyerekeinek.
Igen.
Post a Comment