Mindig fölugrálnak a falra. A terem szegélyén egy ablaksor van, a folyosóról néz be a terembe az a sor ablak, és amikor óra alatt arra mennek, s mert tudják, hogy ott vagyok, fölkapaszkodnak a szegélybe, és vigyorognak befelé. Tisztára össze van már rugdosva ott a fal, ahogy fölugrálnak.
2010/04/15
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment