A nyakába ugrottam tegnap éjjel, én úgy megörültem, hogy így fölbukkan a múltból, mondtam is nekik, hogy hogy örülök, hogy így fölbukkantok a múltból, megpörgetett, és mondta, hogy örül, hogy nagykorunkra így összemelegettünk, én meg örültem a pörgés közbeni felhőtlenségnek, ami ugyan nagyon messze áll a boldogságtól, de felhőtlenség mégis, és bizony számít ebben a nagy szomorúságban.
2010/08/14
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment