2010/09/20

mikor indulunk már?

Késve húz be a TGV az állomásra, rohanva szállok le. Aztán megállok. Hova is…? Elhoztam a programot, a jegyeket, de… nem tudom, hova kell menni. A konferencia… bizonyára az egyetemen. De melyiken?! Foglaltunk otthon szállást, de… nem emlékszem, hogy hova. Otthonhagytam a papírt a kontaktokkal. Át sem kell kutatnom a zsákot. Átmegyek a reptérre, fölszállok egy gépre. Délre tart, azaz dél-keletre. Fényes délután van, amikor leszállok. A többiek várnak, beszállunk a kocsiba, fölmegyünk a pályára, száz kilométer múltán egy erdőbe hajtunk le jobbra. Egész nap a Nap felé tartunk, most murván. Zöld az erdő, mocsaras a rét, a pocsolyákban tükröződik az ég. Fölverjük a sátrat. Mindenki mindenféle nyelven beszél, Izraelben vagyunk és ez egy fesztivál. Fölhív a lány, akivel Hollandiában találkoztam, hogy pontosan hol is kell az autópályáról lehajtani. Elmagyarázom neki, jófej, majd meglátjátok, mondom a többieknek. Izgatott várakozás, a lányra, a többiekre, a zenére, táncolni mikor indulunk már?

[Ajánlom ezt az álmot a barátaimnak, akikkel marokkói és thaiföldi goa-partikat tervezgetünk a jövő évi ünnepekre, akik Tel-Aviv fövenyén sátraznak nemsoká, a lánynak, aki a CsőGyárban a fodrászom iránt érdeklődött, de azóta sem írt, a nyárnak, az egész világnak, hogy van, akkor is, amikor nem nyár van.]

[[Arra ébredek, hogy nem kéne ismét ilyen vacak módra szerelmesnek lenni. Bosszankodom.]]

No comments: