valahol máshol

Mert mi tudjuk, hogy jó, és ebből következőleg tudjuk azt is, hogy lehet elrontani.

[A nagyszínpadnál találkoztunk volna nyolckor, valami koncert vége után, ácsorogtam ott a rövid ruhámban és a hátizsákomban és vártam, nyolc, a haverjával van, iszogatnak valahol, negyed kilenc, iszogatnak valahol, de jönnek, fél kilenc, a Szigeten mindenki késik, fél kilenc is elmúlt, de nem jött, nem tudom már, meddig ácsorogtam ott, aztán elindultam lassan végül valahova, bizonyára elfoglaltam magam valahol máshol, nem lehet azt már tudni, hogy kivel, és azt sem, hogy miért nem jött – de, lehet tudni, a haverjával volt és iszogattak valahol máshol, és csak két nap múlva jött a telefon, amikor leszakadt a körhinta, hogy ugye jól vagy. Jól voltam, persze, valahol máshol.]