Megtalálom azt a füstölőt, amit gyerekkorunkban papírba csavarva tüdűzünk le, ez ide lett, ez megint van, nincs más, elfogyott a rózsás és a kannabiszos, most van helyette ez a régi fajta, ugyanolyan illata van, tudod, de nem szeretem annyira ezt sem, egy sárga kartonban van piros betűkkel, csak egy helyen lehet venni, egy másik városban szerintem, nem tetszik, nem tetszik, tetszik, istenem. Piros cérnával körülölelve. Elfogy majd egyszer, két héten belül, istenem. Vagy ne fogyjon el soha. Kérek majd megint, onnan, a kesztyűtartóból, csak úgy adjál megint, szólnom ne kelljen, add úgy, istenem.
No comments:
Post a Comment