- A Bori! Itt a Bori! - csak nézek, nem ismerem meg. Aztán megmondják. A Regi, a Regi! Persze, hogy emlékszem, hogyne! A nevére és a történetre, arra is, ahogy lecsapódott neki. Itt a Bori, a Bori, mondják, és gratulálnak hozzá, mert valóban hallatlan intelligenciával viseltük akkor a szánalmas alakoskodást, mintegy kétoldalról háttérlepedőt tartva az árnyjátéknak. A lepedőt összehajtotta azóta az idő, kidobtuk; csak így magunknak vagyunk hátterei mostmár.
2011/04/10
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment