2011/10/27

gőgből a bőrömben

– És miért nem jöttél ki, ha minden nap kínszenvedés volt, és minden ajtó mindig nyitva állt?
– Gőgből. Meg akartam mutatni, hogy meg tudom csinálni, hogy le tudok állni. Harminc hónapig tartott; annyi kellett, harminc hónap, amikor azt éreztem, megvan, befejeződött. Akkor kijöttem. Írtam itthonról egy levelet, hogy nem megyek vissza, jól vagyok, megköszöntem a srácoknak, elköszöntem. Jó itt. Meg jó a bőrömben lenni.

No comments: