Ma hosszan próbálok a falnak beszélni, hosszan a telefonban a tesóm van, hosszan próbálom elmagyarázni, hogy el fog telni az élet. Hosszan vájjanak trapéz alakot pengék a szívem köré.
*
Ma gyorsan fölhívom, mert mindenki más össze-vissza beszélve egymásra ken ezt-azt, fölhívom a gyereket, a gyerek figyelmét, hogy ne higgyen a mindent össze-vissza egymásra kenők erősnek tűnő vállának, mert nem bírják a terheket, csak a szavakat azok, fölhívom, hogy a gyerekkel, aki fáj, az ambulanciára sok hónap után gyorsan ténferegjen már be. Gyorsan beténfereg és ír: baj nincsen, a gyerek s a fájdalom marad.
*
Ma többet nem teszek, de üvölteni és csöndben pofozkodni szeretnék egyikkel s azzal. Ma nem, majd holnap.
No comments:
Post a Comment