– Örülök, hogy beszélgethettünk a tengerről és a sivatagról.
Az én szívem aközben majdnem az asztalra esett. Azt mondta, jó volna valami vízben, tenger vagy folyó, mindegy, halnak lenni.
Aztán mesélt az oroszlánról, aki olyan forró, hogy körülötte minden sivatag. Elhagyhatatlan sivatag. (Végtelen történet)
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment