Suicidal. Talán nem pont a semmibe hanyatlást jelenti. Hanem a kizárólagosság erejét.
Az van, és semmi más.
2017/01/25
2017/01/23
áldozatom
Álmomban van egy áldozatom. Egy férfit vagy egy nőt üldözök – utólag ez már kideríthetetlen. Rohan a kockaköves, kopár lámpafényben, de utolérem, és könyörtelenül belemártom a láncfűrészemet. A fröcskölő sötétvörös és az olajzöldre festett gázvezetékek komplementer színek.
A hulladarabokat ostobán egy szemétledobóba dobom.
Azután bőgni és rettegni kezdek. Álomba kezdem sírni magam egy hulló lazúrú padon, sírom az elvesztett szeretetem, és áldozat mivoltomban egyszerre bizonyos leszek. Már a lépcsőházban van, és a vállamnál kezdi majd. Levágja előbb a karom, aztán a bordáimba mélyed. Vagy ahol a legvédtelenebb, a nyakon. Szorítja a tüdőm a félelem, és nem rejt el a kapucnis pulóvered.
Felébredek.
A való életben a láncfűrész erős túlzásnak tűnik. Azért megkérdőjelezem.
A hulladarabokat ostobán egy szemétledobóba dobom.
Azután bőgni és rettegni kezdek. Álomba kezdem sírni magam egy hulló lazúrú padon, sírom az elvesztett szeretetem, és áldozat mivoltomban egyszerre bizonyos leszek. Már a lépcsőházban van, és a vállamnál kezdi majd. Levágja előbb a karom, aztán a bordáimba mélyed. Vagy ahol a legvédtelenebb, a nyakon. Szorítja a tüdőm a félelem, és nem rejt el a kapucnis pulóvered.
Felébredek.
A való életben a láncfűrész erős túlzásnak tűnik. Azért megkérdőjelezem.
2017/01/20
főzelék
– Ez a főzelék, ezt főztük, megeszed.
– Öt vagy száz óra múlva eltagadod, vagy nem is fogsz emlékezni rá.
– Tessék, mindenki tudja, hogy kicsit furcsa a főzelék, de megeszed. Tessék, itt a kanál.
– Nem, megteltem. Többet nem.
– Tessék, evidenciafőzelék. Hozzá itt a kanál.
– Vérlázító, ha ez az evidencia.
– Szerintem ez a jó főzelék.
– Szerintem ez kuka.
– Ha eddig jó volt, most miért nem eszed meg?
– Nem akarok többet belőle. Lehet, hogy soha.
– És akkor most mi lesz? Éhezel?
– Nézd csak, itt egy minyon. Hamm, be is kapom nyomban. Hamm!
– Öt vagy száz óra múlva eltagadod, vagy nem is fogsz emlékezni rá.
– Tessék, mindenki tudja, hogy kicsit furcsa a főzelék, de megeszed. Tessék, itt a kanál.
– Nem, megteltem. Többet nem.
– Tessék, evidenciafőzelék. Hozzá itt a kanál.
– Vérlázító, ha ez az evidencia.
– Szerintem ez a jó főzelék.
– Szerintem ez kuka.
– Ha eddig jó volt, most miért nem eszed meg?
– Nem akarok többet belőle. Lehet, hogy soha.
– És akkor most mi lesz? Éhezel?
– Nézd csak, itt egy minyon. Hamm, be is kapom nyomban. Hamm!
2017/01/17
status quo
Status quo, te kígyó.
Maradj meg,
Mert megesett a szívem
A fészken.
Status quo,
Önmagát megmaró kígyó.
Maradj meg,
Mert megesett a szívem
A fészken.
Status quo,
Önmagát megmaró kígyó.
2017/01/12
az asztalnál ketten is ülünk
Hogyha az asztalnál ketten ülünk, és neki az anyja egy ízben a fülébe nyalt, és a borzadály homlokverítékének lassú diffúzionálása közepette leszól egy rendezői hang, hogy ez másokkal is megtörténhetett, és ketten ülünk csak az asztalnál, és ő fiú, én meg lány vagyok, akkor… akkor…
Csattan a homlokom az asztallapon.
Csattan a homlokom az asztallapon.
2017/01/06
2017/01/03
Subscribe to:
Posts (Atom)