Malagaban zuhogott azon a reggelen. A buszallomas wc-jeben husz percet vartam egy maniakus no miatt. Amikor vegre kijott a wc-bol, elkezdte a hajat fesulni a tukorben. Mikor kijottem, meg mindig fesulkodott, es megvarta, hogy kezet mossak, aztan tovabb folytatta.
A tengerparton is vegig esett, igy a tengerpart eleg csunya volt, de nem csak ezert. Csunya szakadt udulofalukon at vezetett az ut. Pfuj.
Aztan beertunk a hegyekbe, az allitolag gyonyoru Ronda volt a kov. megallo. Sajnos borzasztoan felkavarodott a gyomrom, epp, hogy kibirtam. Szerencsere fel orat allt itt a busz (bar kesesben volt), igy vettem csemegeuborka-olivabogyo koktelt konzervben, es elnyomtam nyomban.
Arcos fele mar kisebbedtek a hegyek, es a nap is kisutott. Gyonyoru zold volt minden.
Aztan leszalltam, amikor ugy ereztem, ido van. Sehol egy tabla, hogy hol vagyok. Miert szalltam le? Talan valami kulonos ero vonzott ide Villamartìnba... Ciki, tobb busz nem ment. De eljottek kocsival, huhh. Na, igy erkeztem meg Arcosba.
Arcos szep feher varos, nem tul nagy, masfel nap alatt minden negyedbe eljutottam.
3 comments:
meg ilyet is.
ejnye-bejnye! hát nem tanultad prof. G-től:
-Perdón, puede decirme por favor, dónde estamos ahora?
-En Villamartín, senorita hermosa mía. A dónde va?
-Arcos de la Frontera.
-Arcos es la estación próxima!
-Muchas gracias!
(vagy valami ilyesmi:)
az uborka-oliva koktel jol hangzik :) [tulajdonkeppen, lehet hogy mindjart csinalok. csemegeuborkaval meg nem probaltam :)]
Post a Comment