a női zuhanyzó rése

Reggel az usziban, mikor már rákentem az illattalan krémet a tengeri kristállyal meglágyított klórra, a zuhi ajtaja felé slattyogtomban megláttam, hogy egy cingár kis kormos lóg a kilincsen, kémlel befelé. Kitártam neki az ajtót, jó nehéz az, és már el is szaladt mellettem, súrolta a lábam, Nem nézek oda!, rohant fel a lépcsőn. Pedig csak én voltam ott, ruhában, a szemérmetes és csúnya asszonyságok már rég lent rúzsozták ciklámenre csücsöri ajkukat.