Kaptam ma egy szép rózsacsokrot egy fiútól, három szálból állót, egy olyan mondat mellé, amit még soha senki nem mondott nekem, bár tudtam, hogy szokás ezt mondani, sőt, talán én is mondtam már, de biztos, hogy ezerszer hallottam, nem csak a filmekben, de most nem készültem rá egyáltalán, sem fel, sem sehogy pont most, úgyhogy egészen meghatódtam, ez volt a legegyszerűbb. Azt mondta, hogy "Szeretném megköszönni az egész éves munkáját."
(Tudjuk, hogy az apukája ötlete volt, de cinizmusunkat most nem kürtöljük szanaszét. Nincs ideje még a kiégésnek.)
(Tudjuk, hogy az apukája ötlete volt, de cinizmusunkat most nem kürtöljük szanaszét. Nincs ideje még a kiégésnek.)
2 comments:
Látom ám, nem csak a szemed jó, jól nyomod a billentyűzetet is...:))
kac
Jónapot! Nyomni muszáj... :)
Post a Comment