Tizenhárom éve mindig megszorítja a torkomat a Westworld, hát most csurogjon be. A London Calling is megszorítja még mindig, kisilabizálom, továbbadom. És végül Good-bye, Lenin, egy felszínén kártyavár, alapjaiban vér, elszakadás és fájdalom, minden ízében hazugság világról, amiből talán tisztán kijönni sem lehet könnyű, hacsak nem még úttörői nyakkendő előtt volt az ember.
A mai vasárnap a gyűlölet színházaiba ült be matinéra és esti előadásra. Köszönjük, kedves nézőink.
No comments:
Post a Comment