Egy emelettel föntebbről jött le, igazából hívtam, kerestem, és elmesélt rögtön két rossz, rég rossz házasságot, azért jött, hogy elmesélje, egy rossz vodkával, két üveg borral, műanyag szangriába mesélte bele, mint rossz mikrofonba, hogy tíz éves korában esett vele szerelembe, de csak húsz év múlva termett a méhe gyümölcse benne, gyermeket, de akkor rögtön, mindjárt, akkor megtermett sorsaik megszülettek; itt lakom alattuk, ki tudja, tán csak azért hallgatom ekkora figyelemmel, mert nem mások alatt lakom (és közben azon járok, hogy meddig hallgatom, hisz még alig kezdtem, mert nem akarom örökké, a hamvakig, mert annyira kikészülve, elkészülve nem vagyok, és felkészülve sem a bármire, ami a semmi (se) (Te semmennyire nem vagy kitartó? -Ugyan!). Ugyanaz a név, meg egy csiga a hamis bejáraton, ez köt össze a plafonon kívül, ami padló egyben, és az ugyanazon nevű gyerek, egy kislány, egy Bori.
2008/11/14
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment