irigység (jelenet)

– Jól van, kislányok! Dícsértessék! Kézcsók… így van. És mondjátok meg, mert a püspök úr is kérdezni fogja, hogy ki volt… ki volt… ki volt szent Zsuzsánna? Anikó? … Mi? Miii? Zsuzsika? … Igen? Hát, nem varrónő, de azért örülni fog a püspök úr, hogy milyen szépen válaszoltál. Anikó! Mit látok! Töröld meg a szád! … Mi? Hogy semmi? Még hogy semmi! Töröld csak meg azért! … Nos, a következő kérdés pedig az lesz, hogy… Zsuzsika, üdvözlöm a mamát, tegnap nagyon jót beszélgettünk… Igen, már aludtál, amikor elmentem… Szóval hány éves volt Mária, amikor Jézus megszületett? … Húsz, igen, Anikó, hát… Zsuzsika? Tizenkettő? Azt mondod, tizenkettő? Nos igen, Zsuzsika, te közelebb voltál a helyes válaszhoz, mint mindig, gyere, kapsz tőlem egy szentképet. [Feláll, odamegy. A pap bácsi nagyon közelről beszél hozzá, Zsuzsika feszeng, a pap bácsi szinte a szájába mondja a szavakat, Zsuzsika jól érzi a nyála szagát és a tenyere nyirkosságát, amikor a szentképet a kezébe teszi.] Zsuzsika, tessék, vigyázni fog ez a szent kép terád, ahogy én és a Jóisten is vigyázunk… Anikó!!! Aanikóóó!!! Mit…?! [Zsuzsika széke hátrasiklik, Zsuzsika nagyot puffan a földön! Zsuzsika bömböl! Fáj az ülepe nagyon, fájni fog az még napokig.]