A névtelen kommentelő úr ezen a nullákból felépített, szikár jéghegyen, hozzá nem szólások mankóján biceg be a forgó palota kapuján, ha kinyit egy véletlen ajtót, és ott is először a tőrét dobja be, hátha talál, s csak utána lép ő. A névtelen kommentelő előre elnézést kér, pedig rá van írva nagy betűkkel, hogy egy anonimusz, egy senki. Neki alapból meg van bocsájtva.
[Emlékezzünk a tavalyi névtelen kommentelőre, feleim. Nagyon jól tudtuk, hogy ki ő, nagyon jól tudta, hogy tudjuk, és mégis, névtelensége álarca mögött személyeskedett velem. Hahh.]
[Emlékezzünk a tavalyi névtelen kommentelőre, feleim. Nagyon jól tudtuk, hogy ki ő, nagyon jól tudta, hogy tudjuk, és mégis, névtelensége álarca mögött személyeskedett velem. Hahh.]
No comments:
Post a Comment