ugyanannyi értéke van

Most miért kell hazamenned, igyál még egy ezt vagy egy azt, na, nem vállalod be? Á, nem, megyek. Miért igyak meg egy ezt meg egy azt, már táncoltam! Inkább arra vagyok figyelmes, hogy IDEG tagelt a Fiastyúk utcai megállóban és a Margit körúti bank falán, TEEK pedig a Margit-hídon, a körúton és a házamon is. Ennek a sok megfigyelésnek ugyanannyi értéke van, mintha fáradtan hallgatom Tádeuszt és Tituszt, akikről nem világos, hogy mettől meddig legenda így újra együtt.

[Így újabban elkezdem bevallani magamnak, hogy rettenetesen érdekelnek az éjszakai buszról a kongó gyárépületek és a lakótelep szórványosan világító ablakai, a falakról folyó fakó fények. A Csavargyár utca már a sarokról megborzongat a nevével.]