Összetalálkozunk a hídon. Tócsákba fújja a forró könnyeket az arcomon a szél, miközben beszélgetünk.
– …és akkor lenne egy biciklivázfestő műhely, ahol dolgozhatnánk, amikor rosszul érezzük magunkat; fölszabadulnánk: a festés terápia, jót tenne a diákoknak is…
– [nevet]
– Öööm, ez most olyan sajgálos volt, nem?
– De igen, azért nevetek.
2010/02/22
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
2 comments:
ez olyan szép, sokadszorra olvasom
Igen, ettől működik. Remélem, még sokáig. :)
Post a Comment