2012/04/30

zsonglőrjáték

Commedia dell'Arte / Realtà del Mondo
Commedia del Mondo / Realtà dell'Arte

Zsonglőrjáték.

2012/04/29

bsz

bensíszuzi

2012/04/28

merő szeretetből ver

A Béla is azt mondja, mint te, hogy az Isten merő szeretetből ver. Elhiszem.

2012/04/26

a zuhanykabint

Ha az álmokban a jövőképek helyett a zuhanykabint mutogatod énnekem, Uram, akkor tudom bizony, hogy azt homlokom verítékévé átszűrt agyvizzemmel kell kitalálnom, egészen és teljesen egyedül. Uram.

2012/04/25

halott szöveg értése

– De én elhittem neked. Mert én vakon megbízom benned.

[– Mi??? Halott szöveg értése?! Halott?!
 – Igen-igen.
 – He?!
 – Az embert, aki magnóra mondta, utána lelőtték pisztollyal.
 – Ne.]

2012/04/24

látni, várni

Egy igaz történet van.

Látni, várni.

2012/04/23

gátlástalanul

A fellépés előtt és után gátlástalanul megszorongatott kezeink.

2012/04/22

a nyelve hegyén

Az angyalokról beszélt, és egy görög halászfalu ringott a nyelve hegyén.

2012/04/21

a kezem

– A kezed.

A kezem.

Köszönöm, Uram, köszönöm neked a két kezemet. Hogy a két kezem velem megszületett. Hogy megérintettem. Hogy megérintette.

Mindent, amit a két kezemmel csináltam, mindent. Az a két tenyeremben benne van. Az vezeti a két kezemet.

2012/04/20

a legjobb, ami a vassal

Ott állt a lépcső oldalához kötve egy gyönyörű bicikli, a Bius apukájáé, már a második világháborúban megvolt, és a Bius apukája, aki vasműves, letisztogatta, majd fegyverolajjal fényesre bekente, mert az a legjobb, ami a vassal történhet, mondta a fiú, aki a Bius apukájának a biciklijén jött.

bár ne

És bár ne láttalak volna meztelenül sírni a gyűrött lepedőn a sodródó életed felett.

Bár ne láttalak volna és bár ne érteném.

2012/04/19

a tengerről és a sivatagról

– Örülök, hogy beszélgethettünk a tengerről és a sivatagról.

Az én szívem aközben majdnem az asztalra esett. Azt mondta, jó volna valami vízben, tenger vagy folyó, mindegy, halnak lenni.

Aztán mesélt az oroszlánról, aki olyan forró, hogy körülötte minden sivatag. Elhagyhatatlan sivatag. (Végtelen történet)

2012/04/18

pöckölgetsz

Pöckölgetsz te engemet, Uram. A körmöd hegyét pattogtatod, úgy próbálgatsz. Hát megmondom én teneked Uram, hogy férfihátak mögött véletlen épp másfelé néző leányokat én már számos ízben láttam, s másfelé néző leány lehettem magam is, de énnekem abból jócskán elegem van. Úgy kérlek, jó Uram, ne pöckölgess, piszkálgass, próbálgass engem mostmár. Köpködni fogok különben tereád, Uram.

hogy jöhessek vissza délután

Hogy némely reggelen a lépcsőfokokon halkuljon egyre a zene, a fordulóban csukódjon az ajtó, és jöhessek vissza délután.

2012/04/17

három cigány

– Dehát nálunk egy cigány van.
– Nem. Nálunk három cigány van. […] Ha nem mondja, nem látod.

2012/04/16

az ittléted

Mondom ezt az egészet, százszor átrágtam már, mondom, és te meg sem rezdülsz, egészen nem, csak épp halántékig pirulsz, abból jövök rá, hogy mennyire komoly. Aztán fekszem az ágyban és reszketni kezdek a mellettem fekvő hiányodtól, pedig leginkább csak teoretikus volt folyton az ittléted is.

2012/04/15

a leváló halak

A bálnák oldaláról leváló kicsike kis halak. Bele az óceánba, két hullám között.

2012/04/14

a mohával benőtt tekintetű kisöreg

És a boltból kifordulva ott áll a mohával benőtt tekintetű fiú, és mosolyog, de mi már nem megyünk veled, kisöreg.

2012/04/13

a hangja a fáé

A hangja. Fölfigyelek a hangra. A hangja annyi idő után is, mint a kiszikkadt, illatos fáé. Annyi idő után újra sima és finom, elhullottak valahol a fölösleges kérgek, a rágcsáló férgeket megették az évek.

2012/04/12

de szép a Gábor is

– Olyan szép! – nem mondtam tegnap, mert amikor a múltkor mondtam, óriási kalamajka lett. De aztán ma mondtam, ha ugyan nem is pont neki a leeső állammal, hanem csak úgy, féktelenkedő viccből, de azért csak mondhattam. Ki van tehát mondva.

De szép! A Gábor. Is.

2012/04/11

sötét-violaszín

Fest a gyerek, két más kép között, sötét-violaszín gyűszűvirágot finom, tömörvonású ecsettel. Nem is annyira gyerek.

2012/04/10

eleje, közepe, vége

Tervezett depresszió. Van eleje, közepe meg vége.

[Amennyiben nyitva van az uszoda – röhögött Mersault, és a fürdőnadrágja helyére betette a pisztolyát.]

2012/04/09

egymagad lehet

Aki dudás akar lenni, pokolra kell annak menni,
Pokolnak fenekében csak egymagad lehet lenni.

2012/04/08

szétválasztani és emelni

Szétválasztani az ocsútól és piedesztálra emelni egy csomó szót.

2012/04/06

feltámadás

A feltámadás bármilyen formája. A fordulat bármelyik pontja. A lehetőségek és az erő.

A történet ereje, az erő története.

2012/04/05

einstürzende computeren

Einstürzende Computeren – malőr a gépen, bonheur dans le cœur.

2012/04/03

a halálos

És kis híján megismerhettem a halálos szerelmet is. Köszönöm a bőkezűséged, Uram. Köszönöm a távolodó piros bőrtáskát és a buszmegállót, ahol végre könnyekre fakadhattam, Uram.

Szép könyv, szép regény lesz, Uram.

2012/04/02

távolról és biztonságból

Bár látnám olyan távolról és olyan biztonságból, mint a százéves háborút.

2012/04/01

a szeretőm arca

A szeretőm arca ismerős és egyben ismeretlen. Nem ismerem a napfényben gőzölgő kávé fölött, nem ismerem, ha borul a hamutál vagy kiborul a bili. Nem ismerem, amikor letörik a fékkar, nem hallom, ha szentségel éppen a híreken. Mindezeket így, az orrom alá dörgölve, nagyító tükörből nem ismerhetem. Ismerem mégis, mert hallom, mert elmondja a gőzölgő kávét, a letörő fékkart, a hamutálba boruló híreket, zanzában ismerem meg ezeket mindig, harmadnapon.

A szeretőmet, ha ott van, akkor szeretem. Nem teszek elé próbatéteket. Azt a királyfiaknak tartogatom. A szeretőm nem a királyfim, bármily szívszaggató is a pacsirta dala, a szeretőm azután dolgára indul. Nyitott kapumba ki, hogy visszavárjam, este nem állok, hogy nyitva van előtte, azt nagyon jól tudja.

A szeretőm nem jön, ha nincsen kedve hozzá. Ha követelem, összezördülünk. Ha igaztalanul ellentmond nekem, én is elhallgatok. Megtanultunk nem játszani ezzel, mert eljátszani ezt csak egyszer érdemes. Többé-kevésbé igazat mondunk, a hazugságokat régről ismerem, és csak elhúzott mosollyal nézem, mint a vásznat a moziban. Az én szeretőm ne hazudjon nekem. Hazudjon másnak és főleg önmagának. A hazugságokra, ha kedvem tartja, figyelmeztetem, ha nem, hát hallgatok. Ha kedve van hozzá, okulhat belőle.

A szeretőm szavain én is okulok. Mi másért fordulnék hozzá?

A szeretőm számos arca ismeretlen, de a története hosszú és érdekes, a szeretőm története sokszor az enyém is, hallgatom és beszélem, néha fájlalom kicsit ezt a történetet.

A történet hosszú és érdekes, és ha egyikünk úgy dönt, egyszercsak vége lesz.