Csőrötök tárni, karmaitok tátni, szárnyaitok nyesni.
Csőrötök nyesni, karmaitok tárni, szárnyaitok tátni.
Csőrötök tátni, karmaitok nyesni, szárnyaitok tárni.
2010/11/30
2010/11/29
összetörik a málnaszörp
Este összetörik a málnaszörp, elfolyik a szivacsról a piros és az édes, és akkor vége a napnak.
sör és fű, endorfin
Olvasom ezt a könyvet a metamfetaminos ámokfutásról, és akkor persze eszembe jut, hogy megkérdezem a szeretteimet, minden oké-e. És akkor ott áll az egyik, pont elég az a pár perc a havas kertben, hogy mondja, most egy hétre leáll a sör és fűvel, hogy kiderüljön, függő-e. És hogy mennek délután úszni. Az endorfin, az igen, mondom.
2010/11/28
amfetomatikák
Szóval az mentett meg / volt a szerencsém / azért nem kezdtem el / nem folytattam / [ide bármit írhatok a szükséges retorika szerint], hogy / mert nem tetszett, hogy automatikusan minden könnyű. Hogy fölkattintasz egy kapcsolót, és hirtelen mindent lehet pár órán keresztül, büntetlenül. Hogy kalandosabb az élet az amfetaminos automatikák nélkül. Félve írom ezt le, de azt hiszem, így van. Hogy kalandosabb nélküle, és igazabb. Ha rossz, akkor is jobb.
2010/11/27
a ló és a hó
Voltunk táncolni a régi pszichiátriai intézetben. Az emberek emlékezni jöttek:
– Ebben a sarokban ültem, miután megöltem a macskám!
– Ott mondta nekem a lépcsőfordulóban a főorvos úr, hogy Anna, maga gyógyszer nélkül akar lejönni a heroinról? Anna, maga nem normális.
– A zártosztály, ahova a nagyanyámat látogatni jöttem, nem itt volt, hanem valahol följebb.
– Ebben a sarokban ültem, miután megöltem a macskám!
– Ott mondta nekem a lépcsőfordulóban a főorvos úr, hogy Anna, maga gyógyszer nélkül akar lejönni a heroinról? Anna, maga nem normális.
– A zártosztály, ahova a nagyanyámat látogatni jöttem, nem itt volt, hanem valahol följebb.
Voltak kinn képek, és szobák berendezve mindenfélével, olajoskannák hegyekben keréknyomok mellett, fűvel benőtt szoba, fehér bútorokkal teleszórt szoba, olyan szoba, ahova ha belesel, csak torz önmagadat látod és a csempét a padlón, gyerekszoba hintalovon színezőknek, meditációs szoba, harmat techno szoba, véres festékfoltos szoba, óriási, mosolygós luftballon szoba, meg kint tűz és fenyők és a fekete éggel kontrasztos hófehér falak, és az erkélyrácson lábát átemelni készülő ló, hófehér ló, és csak hull, hull nagy csomókban a hó.
2010/11/26
kastélyban táncoltunk
Álmomban egy régi, barokkos kastélyban táncoltunk piros fényekben a zongora körül, olyan könnyű lábbal, mint a felhők. Menjünk!
2010/11/25
a test változása
A test változása valami fölfoghatatlan.
A test változása teljességében tagadható, tagadandó és egyben mindent determináló.
A test változása teljességében tagadható, tagadandó és egyben mindent determináló.
2010/11/24
gombák
Gombák, gombák nőnek ott, azokon az elhagyott szőnyegeken, azokon az elhagyott tereken, a tengerzöld, elhagyott szőnyegeken: fehér s zöld sávos tenyérnyi lepények a gombák, valamint összehajló, dór oszlopfők fehér kalapokkal. A szaguk a fátyol, elmúlt és leendő félelmes időké, nem szagoltál, és a jövőben sem akarsz szagolni olyat. Meghagyjuk azt az emlékezetnek, a fényesnek tetsző szépséges időknek.
2010/11/23
madzagon
Visszaadom a történet maradékát, érdekes, de nem nekem való történet volt az. Laza szeretetben maradunk, amit úgy is hívhatni: együttműködés. S bámulom, akinek való ez a történet, igazán, meg persze van az az egy-két saját történetem is, amit hosszú madzagon úsztatok, közelebb kéne húzni az egyiket, vagy nem tudom, talán nem jött még el az idő. Ebben a legbiztosabb vagyok.
Melle Bunny Munroe
Tanítottam tegnap, hogy le lapin, és mutattam én is, a fülem mögé tartott tenyérrel, hogy nyúl.
2010/11/22
2010/11/21
2010/11/19
opni
Meséli az OPNIt, hogy a zártosztályon lett azzá, aki ma. Hogy festhetett meg lemehetett a könyvtárba bármikor, amikor akart, hogy enélkül nem lenne ember, hanem csak szimplán halott.
párok
– Ha ilyen kezem lenne, akkor is… akkor is, izé…?
– Ú. A Judit szokott ilyeneket kérdezni. Hogy szeretnél-e, ha nem lenne lábam, meg ilyenek. Oké, évente csak egyszer.
Meg előtte:
– Bocs, de most majdnem a fejedre öntöttem a cukrot. Én régen csináltam ilyet… csak úgy az emberek fejére öntöttem a sört.
– …hi-hi, várjál, valaki egyszer a fejemre öntötte a sört, de nem dühből, szintén viccből. Valamelyest hasonlít rád.
– Ú. A Judit szokott ilyeneket kérdezni. Hogy szeretnél-e, ha nem lenne lábam, meg ilyenek. Oké, évente csak egyszer.
Meg előtte:
– Bocs, de most majdnem a fejedre öntöttem a cukrot. Én régen csináltam ilyet… csak úgy az emberek fejére öntöttem a sört.
– …hi-hi, várjál, valaki egyszer a fejemre öntötte a sört, de nem dühből, szintén viccből. Valamelyest hasonlít rád.
semminek a vezetője
– Soha ne akarj semminek a vezetője lenni!
– Pedig én ezt szeretném.
– Jól teszed.
– Pedig én ezt szeretném.
– Jól teszed.
2010/11/18
2010/11/17
itt van minden
A Rainbow Gatheringről olvasnék a metrón, a villamoson, de nem, nem lehet, mert beszélgetnem kell ezzel-azzal, Lady Gagáról és kicsapott kutyákról, repeső és meghasadó szívekről, netán a maghasadásról és a családi életek szét- és összehangolásáról, és ha nem vagyok sehol, akkor is mindenki törődik velem. Vannak ilyen napok, ilyen Rainbow Gatheringek Budapesten, az utcán, fejben, ne játsszuk meg magunkat, itt van minden!
2010/11/16
kéne
Iszom egy kávét. Kéne inni megint egy kávét. Eszem egy csokit, iszom egy kávét.
Válaszolni kéne a levelekre. Utána kéne nézni a leveleknek. Ki kéne nyomtatni a leveleket. Megnézem mégegyszer a leveleket.
Válaszolni kéne a kérdésekre. Válaszolni kéne a miértekre. Válaszolok a te miértekre, hogy én miért. Néhány részletet kihagyok, nem világítok meg, válaszolok a kihagyott részletekre vonatkozó kérdésekre. Te miért? És miért nem?
Nem kiabálok. Nem kéne kiabálni. Kiabálok. Kéne egy kicsit sírni. Egy kicsit sírok. Kimegyek, tán rágyújtani kéne. Nem, nem kéne. Kéne egy cigi, amitől jobb lesz a világ. Nevetünk. Föltaláltuk a cigit, amitől jobb lesz a világ. Jobb világ kéne. Pillanatnyilag egy jobb világ kéne, a világ jobb része kéne pillanatnyilag.
Fáj a hasam.
Fáj a lábam.
Émelygek; hányni kéne.
Heverni kéne. Heverni kéne, nevetni kéne, végül nevetésbe fúlón sírni kéne. Majd heverve újból nevetni kéne.
Saját gyerek kéne, férj kéne. Velük együtt heverni kéne.
Válaszolni kéne a levelekre. Utána kéne nézni a leveleknek. Ki kéne nyomtatni a leveleket. Megnézem mégegyszer a leveleket.
Válaszolni kéne a kérdésekre. Válaszolni kéne a miértekre. Válaszolok a te miértekre, hogy én miért. Néhány részletet kihagyok, nem világítok meg, válaszolok a kihagyott részletekre vonatkozó kérdésekre. Te miért? És miért nem?
Nem kiabálok. Nem kéne kiabálni. Kiabálok. Kéne egy kicsit sírni. Egy kicsit sírok. Kimegyek, tán rágyújtani kéne. Nem, nem kéne. Kéne egy cigi, amitől jobb lesz a világ. Nevetünk. Föltaláltuk a cigit, amitől jobb lesz a világ. Jobb világ kéne. Pillanatnyilag egy jobb világ kéne, a világ jobb része kéne pillanatnyilag.
Fáj a hasam.
Fáj a lábam.
Émelygek; hányni kéne.
Heverni kéne. Heverni kéne, nevetni kéne, végül nevetésbe fúlón sírni kéne. Majd heverve újból nevetni kéne.
Saját gyerek kéne, férj kéne. Velük együtt heverni kéne.
2010/11/15
a matematika csodálatossága
A matematika csodálatossága valójában az elme csodálatossága, ami e kusza, váratlanul dicsőséges és helyenként satnya világot rendszerbe foglalja. Mert anélkül nem lehet élni.
2010/11/14
válaszolni
Szóval ahogy az ajtóban még visszanézett, nem emlékszem, miért nézett vissza, akkor már nem is mondtam semmit, előtte meg gunyorogtam, szóval akkor visszanézett, mosolyogtam én már, de még mindig kívül a szitun, szóval arra kell válaszolni, arra a visszanézésre a kávéscsésze fölött, kávé tejjel a bal kezében, a hóna alatt könyvek.
2010/11/13
politikáról
Politikáról beszélgettünk az apukámmal, és az jött ki, hogy ez a sok sallang és mifene tulajdonképpen nincs is; hogy a Švejkben meg A perben ott van a lényeg.
legyen történet
Kell róla beszélni és aztán el kell kezdeni csinálni. Hogy legyen a dolgoknak eleje és vége, hogy legyen történet. A szavak fölöslegesek a történet nélkül; a történet elvész a szavak nélkül.
2010/11/12
szembe
– …ezzel szemben.
– Ezzel szemben? Mivel szemben?
– A saját sorsommal. Hogy nem lehet ezt így tovább.
– Ezzel szemben? Mivel szemben?
– A saját sorsommal. Hogy nem lehet ezt így tovább.
belezuhanok
Belezuhanok estére ebbe a lázba, ilyen lázam még sosem volt, és nem a kezem remeg, hanem a csontom. Nem tudom, hogy mit kell csinálni. Nincs kedvem fölvenni semmiféle szerepeket. Nem tudok helyezkedni. Akárhogy is, de valamiképpen mindenképpen rossz lesz. Nem akarok szimbolikusan a szám elé szorított ujjakkal beszélni, mert azt hiszem, a szám is remeg, és fakó a hangom. De fogok. Színes hangon, önfeledten sem tudom, hogyan kellene megszólalni, s főleg hogyan spontán. Azt sem fogok. Rámzuhanó betontömbök a szavak, amikkel ott folytatja, ahol a múltkor abbahagyta, zuhanó sziklák vagy vinnyogó békák a szavak, amikkel, mindig készületlenül, az övéit megválaszolom. Azt szeretném, ha nem szólna hozzám, azt szeretném, ha a múltkor máshogy szólt volna inkább hozzám, ha hagyta volna az egészet a francba, nem szeretném, ha hagynám most az egészet a francba. Elzuhanó betontömbök lennék, ha bármit is cselekednem kell, s így meg van kötve a kezem. Nem halok bele és az egyéb tudnivalókról nem akarok tudni, látszik ez abból, ahogy hársfateát csinálok az éjjel és befűtök és iszom és megpróbálom akkor rendesen befűteni magam, és nem számítani, milyen mélyről sírok.
2010/11/11
ki mit tud
A Marcsa, az Ica, a Gina, a Tina, a Kati meg a Zsuzsi. Te tudod, ki mit tud? Legalább névről ismered a lányokat?
[– 2003-ban voltam vidéken ilyen kutatásokat monitorozni. De már nem emlékszem. Az egyetem nem fejezte be végül a kutatást.
– Á.]
[– 2003-ban voltam vidéken ilyen kutatásokat monitorozni. De már nem emlékszem. Az egyetem nem fejezte be végül a kutatást.
– Á.]
a kari ere
– És neked most mi van a karriereddel?
– A kari eremmel? – mutatja a vénáját.
Muszáj átölelni és az arcommal az arcához simulni a fényben.
– A kari eremmel? – mutatja a vénáját.
Muszáj átölelni és az arcommal az arcához simulni a fényben.
2010/11/10
rátáncolunk
A mennyország kapujában mondja nekem, még kalapácsol a torkom, még benne van fél térdemben a remegés, de már hallom zengeni az orgonát, hogy majd festünk és aztán rátáncolunk borban.
2010/11/09
padawan
– Ott ültünk, és akkor a Vera mondta, hogy na, jön a padawan.
Én vagyok a padawan, ez a gúnynevem.
Én vagyok a padawan, ez a gúnynevem.
2010/11/08
olyan könnyed
Be kellett állni a Márkkal ping-pongozni, ő számolni tudott, én pedig ütni, olyan könnyed lett máris az élet.
2010/11/07
tartani vonzat nélkül
Megérkezni; majd ellógni esetleg. Tartani még egy napot; tartani, így vonzat nélkül.
2010/11/06
2010/11/05
fél a hegedűs
Azt mondja a hegedűs – összetalálkozom a hegedűssel a rakparti utcán, a hegedűs ilyenkor szokott kijönni, nem hazamenni szokott ilyenkor a hegedűs, összetalálkozunk és fölrovom neki, és azt mondja, hogy fél. Hogy a teszkóban otthon, a tizenvalahanyadik, nagyon sokadik kerületben, ő azt megmondani nem is akarná, hogy hányadikban, szóval megfenyegették a biztonságiak. Hogy tudják, ki ő és mit csinál. Mit csinál? Istenem, mit csinál?! Nem csinál ő semmit, hegedül, hegedülni szokott a turistáknak és összeakadt egyszer egy hercegnővel, hercegnője volt ő inkább az éjszakának, mint valami távoli gazdag országnak, legalábbis nem egy távoli gazdag ország, hanem az éjszaka gyönyörű ékeit hagyta itt. S fél most a hegedűs, és gondolkodni ne hagyjatok itt, lelépek, inkább bűntudatot keltek benne, keltünk egymásban, hogy félni tulajdonképp miért is vagyunk itt. Itt tizenegykor, novemberi estén.
2010/11/04
fölszálltam-e volna
Ott állt hatvanvalahányban a Keletiben, zsebében a pénz és az útlevél, a barátja nem jött, nem jött, és ő nem szállt föl akkor a vonatra. Fölszálltam-e volna én, hatvanvalahányban, zsebemben az útlevél és a pénz, a barátom nem jön? Vártam volna, vártam volna, vártam volna egy második vonatra, ami néha jön. Néha jön egy második vonat és elvisz.
2010/11/03
adjál megint
Megtalálom azt a füstölőt, amit gyerekkorunkban papírba csavarva tüdűzünk le, ez ide lett, ez megint van, nincs más, elfogyott a rózsás és a kannabiszos, most van helyette ez a régi fajta, ugyanolyan illata van, tudod, de nem szeretem annyira ezt sem, egy sárga kartonban van piros betűkkel, csak egy helyen lehet venni, egy másik városban szerintem, nem tetszik, nem tetszik, tetszik, istenem. Piros cérnával körülölelve. Elfogy majd egyszer, két héten belül, istenem. Vagy ne fogyjon el soha. Kérek majd megint, onnan, a kesztyűtartóból, csak úgy adjál megint, szólnom ne kelljen, add úgy, istenem.
2010/11/02
2010/11/01
nem azért, mert kő kemények
A maffiózók nem azért teszik ki a fegyverüket a pultra, mert mutatják, hogy kő kemények, hanem mert pisztollyal az övben bizony nem lehet kényelmesen ülni.
Subscribe to:
Posts (Atom)